Internetorvos | Hypophysis

Az agyalapi mirigy működése és funkciózavarai

Szabályozás és hormonok

Az emberi szervezet működésének szabályozását két nagy egység; az idegrendszer és a hormonrendszer végzi. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szabályozás felépítése hierarchikus, és hogy az irányításban az idegi elemek a hormonális rendszer fölé rendeltek. Azonban mint minden általánosítás, úgy ez is pontatlanságot eredményez, így a két rendszert inkább egységes, egymást kiegészítő komplexként kell értelmezni. A rendszer összekapcsolódása mind anatómiailag, mind funkcionálisan az ún. hypothalamus és az agyalapi mirigy (hypophysis, hipofízis) területén történik. A továbbiak megértése érdekében elengedhetetlen megemlíteni, hogy ezek környezetében található a látópálya kereszteződése, valamint itt futnak a külső szemizmokat ellátó, - vagyis a szemmozgásokért felelős idegek.
A hormonrendszert speciális sejtek, ill. az általuk alkotott szervek alkotják. Ezek speciális hírvivő molekulákat termelnek, melyek a vérárammal jutnak el a célszervekhez. Ott egy másik molekulához, a receptorhoz kötődnek, majd a célsejt anyagcseréjét megváltoztatva hoznak létre biológiai hatást.

Az agyalapi mirigy felépítése és működése

Az agyalapi mirigy szövettanilag és funkcionálisan is két egységre bontható, így beszélünk elülső és hátulsó lebenyről. Az előbbi hormontermelő sejteket tartalmaz, melyek működését a hypothalamusból a vérkeringéssel ideérkező molekulák szabályozzák. A hátsó lebeny hormonjait a hypothalamus speciális sejtjei termelik, és hosszú nyúlványaikon keresztül juttatják ide. A hipofízis hormonjai a vérárammal jutnak el a nekik megfelelő perifériás mirigyhez, ahol egy újabb hírvivő molekula termelését váltják ki, mások viszont közvetlenül a célszerven hatnak.

Az együttműködés szintjei tehát a következők

Hypothalamus - agyalapi mirigy - perifériás mirigy.

A működés leírására ún. tengelyeket hoztak létre, így létezik:

Hypothalamus - agyalapi mirigy - pajzsmirigy tengely
Hypothalamus - agyalapi mirigy - mellékvesekéreg tengely
Hypothalamus - agyalapi mirigy - nemi mirigy tengely

A tengelyen balról jobbra haladva serkentő hatás érvényesül, létezik azonban az ún. negatív visszacsatolás, ami azt jelenti, hogy a perifériás mirigy hormonja a hypothalamus és agyalapi mirigy hormontermelését gátolja.
Az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon (GH) elválasztása szintén hypothalamicus szabályozás alatt áll (GHRH), de hatásait nem lehet az előbbiekhez hasonlóan egyetlen perifériás célszerv működéséhez kötni.

A prolaktin (PRL) a tejelválasztásért felelős, termelődése folyamatos, a dopamin gátolja.
Az agyalapi mirigy hátsó lebenyébe a hypothalamus ún. nagysejtes állományából a speciális termelő sejtek nyúlványain keresztül érkezik két hormon. Az antidiuretikus hormon (ADH), másik nevén vazopresszin hatására csökken a vesén keresztül történő vízvesztés. Az oxytocin a méhösszehúzódásokat fokozza, így a szülés folyamán a tolófájások előidézője.
A tengelyek működésében bármely szinten létrejöhet zavar, ami különböző szindrómákhoz vezet. Ez a fejezet az agyalapi mirigy funkciózavarait tárgyalja, bővebb információt az egyéb hormonális betegségek fejezeteiben talál.

Az agyalapi mirigy funkciózavarai

Az hipofízis alulműködése (hypopituitarismus) létrejöhet a hypothalamus rendellenességei miatt következményesen, - hiszen ilyenkor hiányoznak a serkentő hormonok, - de a defektus az agyalapi mirigy szintjén is létrejöhet. A kóros elváltozások eredménye a tengelyek hibás működése lesz, a tünetek pedig ennek megfelelően alakulnak ki.

A növekedési hormon (GH) hiánya gyermekben alacsonynövést eredményez, felnőttben pedig az izomerő, a fizikai teljesítőképesség csökkenése jellemző.
A pajzsmirigyműködést szabályozó hormonok (hypothalamus - TRH, hipofízis - TSH) csökkent képzése a pajzsmirigy alulműködés tüneteit eredményezi, erről a megfelelő fejezetben olvashat.
Mellékvesekéreg-elégtelenség alakul ki, ha az agyalapi mirigy nem termel kellő mennyiségű ACTH-t. A szindróma részletes leírását a megfelelő fejezetben találja.

Az antidiuretikus hormon (ADH) hiánya okozza az ún. diabetes insipidus-t. A betegségre szélsőségesen nagy mennyiségű - akár napi 15-20 liter - vizeletürítés, valamint ennek megfelelő mértékű folyadékfogyasztás jellemző. Utóbbi nélkül a beteg kiszáradna. Az ADH hiányában kialakuló tünetegyüttest centrális diabetes insipidusnak nevezzük. Létezik perifériás típusa is, - ebben a formában a vese gyűjtőcsatornái érzéketlenek az antiduiretikus hormonra.

Az agyalapi mirigy daganatai

A tumor legtöbbször jóindulatú. Megkülönböztetünk funkcionáló, ill. nem funkcionáló daganatot annak megfelelően, hogy termel-e hormont. Méret alapján történő beosztás is létezik. A nagyobbak a térfoglalás miatt gyakran érintik a szomszédos struktúrákat, így fejfájást, kettőslátást, tekintészavarokat okozhatnak. A funkcionáló formák az előzőeken kívül a hormontermelésük révén is tüneteket okoznak.
Leggyakrabban prolactinomával találkozunk, melynek tünetei közé többek között a menstruáció és tüszőérés, tüszőrepedés zavarai, szexuális rendellenességek, impotencia, terméketlenség és indokolatlan tejelválasztás tartoznak, - utóbbi férfiaknál is jelentkezhet.
A növekedési hormon túltermelése óriásnövéshez (gigantismus) vezet. Amennyiben a hossznövekedés már megállt, a belső szervek és a végrészek (acra-k) megnövekedése történik (acromegalia). Megnő a kéz, láb, orr, állkapocs, nyelv stb. mérete, durvulnak az arcvonások. Úgy is szokták mondani, hogy a beteg kinövi a kalapját.

A pajzsmirigy-, ill. mellékvesekéreg túlműködés tüneteit a megfelelő fejezetekben találja az olvasó.
Az antidiuretikus hormon túltermelése a víz-, ill. ionháztartás rendellenességeihez vezet, legtöbbször a vér alacsony nátriumszintjét eredményezi.

A hormonrendszer betegségeinek diagnosztizálásához laborvizsgálatokra, ill. speciális tesztek elvégzésére van szükség. Hogy áll-e daganat a tünetek hátterében, képalkotó eljárásokkal deríthető ki. A hipofízis daganatainak esetén erre computertomographia (CT) és mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI) alkalmas.