Internetorvos | Szívbillentyűk

Billentyűbetegségek

A szív üregei, valamint a kamrák és a belőlük kiinduló nagyerek között billentyűk találhatók, melyek a szívbelhártya kettőzetei. Feladatuk a vér egyirányú áramlásának biztosítása. A szívben uralkodó nyomásviszonyoknak megfelelőn nyílnak, és záródnak.

A bal szívfélben a pitvar és a kamra között található az ún. mitralis billentyű, a kamra és a főverőér (aorta) közt pedig az aortabillentyű helyezkedik el. A jobb oldalon ezeknek megfelelően a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűt találjuk. Utóbbi a jobb kamra és a tüdőartéria határán.

A szív elernyedt állapotában (diastole), ill. a pitvari összehúzódások során a mitralis és tricuspidalis billentyűk nyitva vannak, így a vér a kamrák felé áramolhat. Amint ezek megteltek vérrel, a kamrák húzódnak össze, nő bennük a nyomás, így az említett két billentyű záródik, tovább nő a nyomás, majd nyílik az aorta- és pulmonalis billentyű, a vér pedig távozik a nagyerek felé. Ezek kezdeti szakaszán a beáramló vér hatására megnő a nyomás, így az előbbi két billentyű bezáródik.

Ha a billentyűk megbetegednek, nem lesznek képesek a funkciójuk ellátására, vagyis a vér megfelelő áramoltatására. Ez fokozott terhelést ró majd a szívre, és egyéb káros hatásokkal is bír.

A billentyűbetegségek két alapvető elváltozást hoznak létre; szűkületet (stenosis) és ún. elégtelenséget (insufficiencia, regurgitatio), mely utóbbi esetében a vér visszafelé áramlik. A két jelenség kombinációja is ismert, pl. a billentyű erőteljes meszesedése, hegesedése esetén.

Az aortabillentyű szűkülete (aortastenosis)

A kialakulásának okai között reumás szívgyulladás, hegesedés, meszesedés és ún. bicuspidalis aortabillentyű szerepel, ami egy eltérő fejlődési variánst jelent.

A szűkület miatt a bal kamra csak nagyobb erőkifejtés hatására tudja kipumpálni a vért az aortába. A fokozott szívmunka a szívizom megnagyobbodásához (hypertrophia) vezet. Ez a kompenzáló mechanizmus azonban maladaptív is egyben, mert a megnagyobbodott izomtömeg követeztében a kamra telődése nehezebb, ún. diastoles funkciózavar alakul ki. Fokozódik az izomzat tápanyagigénye, amit kielégíteni nehéz, többek között azért is, mert a hypertrophia során a szövet erezettsége nem növekszik arányosan, és a fokozott felfeszülés is ront a helyzeten. Az oxigénellátás elégtelensége miatta mellkasi fájdalom, angina lép fel.

Mivel a vér kipumpálása az aortába nehézkesebb, elhúzódóbb, a perifériás szervek ellátottsága is zavart szenvedhet, az agyi vérkeringési zavar ájuláshoz vezethet.

A szűkület miatt a vér feltorlódik a kisvérkörben, és a beteg nehézlégzésről számol be. Így meg is kaptuk az aortastenosisra jellemző triászt; mellkasi fájdalom, eszméletvesztés, nehézlégzés.

A megnagyobbodott szívizotömeg a további terhelésre idővel "elfárad", dilatál, vagyis üregei kitágulnak, kontraktilitása csökken, funkcióját már nem tudja ellátni, végül szívelégtelenség alakul ki. A folyamat feltartóztatása, lassítása érdekében fontos a diagnózis mihamarabbi felállítása. Szívultrahanggal megállapítható a billentyű feletti magasabb nyomás, mérhető a billentyű szájadékának tágassága, a kóros áramlások és a szűkületi miatti hypertrophia, előrehaladott esetben a falmozgászavar, stb.

Megoldást a műtét jelent, ami műbillentyű beültetését jelenti. Ezt minél hamarabb szükséges megtenni, mert ha a kóros folyamat már a szívizom funkciójának károsodását okozza, az jelentősen rontja a prognózist.

A mitralis billentyű szűkülete (mitralis stenosis)

Okok és következményes kórfolyamatok
A szűkület leggyakrabban reumás szívbetegség, és meszesedés következménye. A billentyű vitorlái zsugorodnak, hegesednek, az ínhúrok megrövidülnek. A degeneráció gyakran oda vezet, hogy együttesen alakul ki szűkület és visszafolyás.

Mivel a vér pitvarból kamrába jutása akadályozott, előbbiben megnő a nyomás, és tartós fennállás során a pitvar fala megvastagszik. Az emelkedett nyomás áttevődik a tüdőerekre, majd azon keresztül a jobb kamrára. A kórfolyamat eredményeként a beteg nehézlégzésről, esetleg vérköpésről számol be. Fizikai aktivitás tovább ront az állapoton, a beteg fullad. A fokozott pitvari terhelés pitvarfibrillációhoz vezet. Ez a ritmuszavar rontja a szív munkájának hatékonyságát, és olyan kóros véráramlást eredményez, ami emeli a trombusképződés kockázatát. A bal pitvari trombusok az agy felé sodródhatnak, ahol érelzáródást okozva vezetnek károsodáshoz. A jobb szívfél terhelése idővel nagyvérköri pangáshoz, szívelégtelenséghez vezethet.

Panaszok
Fulladás, vérköpés
Csökkent fizikai teljesítőképesség
Pitvarfibrilláció esetén szívdobogásérzés
Későn a jobb szívfél-elégtelenség tünetei

Diagnózis
A diagnózis felállításához mellkasröntgen, szívultrahang-vizsgálat (ECHO) szükséges. Előbbi ábrázolhatja a kisvérköri pangást, a szív megnagyobbodását. Az ECHO lehetőséget nyújt a kóros nyomásviszonyok és áramlások kvantitatív elemzésére is. Az EKG kép jól mutatja a pitvarfibrillációt, de akár a pitvari megnagyobbodást is.

Terápia
A kezelés elsősorban gyógyszeres, és a szívfrekvencia, ill. ritmuszavar esetén annak kontrollálását jelenti. Súlyosabb esetben katéteres beavatkozás során ballonos tágítást végeznek. Végső esetben nyílt szívműtét és műbillentyű-beültetés indokolt.

Az aorta billentyű elégtelensége (aortainsufficientia)

Okok és következmények
A betegség oka lehet reumás szívbetegség, szívbelhártya-gyulladás és az ún. bicuspidalis aorta billentyű, ami egy eltérő fejlődési variáns.
A betegség lényege, hogy a bal kamrából az aorta felé pumpált vér a billentyű elégtelensége miatt visszafolyik a kamra felé, és így terhelést ró a szívre. Úgy képzelhető, hogy egy adott vérmennyiség oda-vissza jár a kamra és az aorta közt.

Tünetek
A szív összehúzódásával kilépő nagyobb vérmennyiség miatt a pulzusnyomás kiszélesedik, hirtelen nő, majd csökken. Ez a periférián észlelhető; így a betegek fejbiccentése látható, perifériás nagy artéria fölött hallgatózással "pisztolylövésszerű" hang hallható.
A nem megfelelő áramlás a koszorúereket is érintheti, így a szívizom vérellátásának zavara miatt mellkasi fájdalom (angina pectoris) alakulhat ki.
A visszafolyás miatt a kisvérkör terhelése megnő, ez nehézlégzéshez vezet.
A betegség gyakran sokáig tünetmentes, viszont a tünetek megjelenése után gyors progresszió jellemző, a szívizom megvastagszik (hypertrophia), idővel elfárad, és a szívelégtelenség tünetei jelentkezhetnek.

Diagnózis és kezelés
A kivizsgálás a többi billentyűbetegséghez hasonlóan történik; mellkas röntgen, szívultrahang segítségével. Persze soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a fizikális vizsgálattal - hallgatózás, kopogtatás - talált eltéréseket.
A tünetek enyhítésére értágítókat adunk, amitől a vér könnyebben távozik a periféria felé, vagyis kisebb a visszafolyás. Súlyos esetben műbillentyű-beültetésre van szükség.

Mitralis billentyű elégtelensége (mitralis insufficientia)

Okok és kórfolyamatok
A vér egy része a bal kamrából a szív összehúzódása alkalmával rendellenes módon a bal pitvarba folyik vissza. Ez terhelést jelent a pitvar számára, azért az megnagyobbodik, kitágul. A nyomás megnő a kis vérkörben, idővel akár a jobb szívfelet is megterheli.
A betegség oka lehet szívbelhártya-gyulladás, reumás szívbetegség, a nőkre jellemző, ún. mitralis prolapsus. A billentyű ínhúrjait ún. papillaris izmok rögzítik, melyek vérellátási zavar, infarktus alkalmával károsodhatnak, így ez is okozhat mitralis insufficientia-t. A megnagyobbodott, kitágult szívben a billentyűt rögzítő gyűrű átmérője megnő és ugyancsak visszafolyást eredményez.

Tünetek
A betegség tünetei között nehézlégzés, csökkent fizikai teljesítőképesség szerepel. A kisvérköri terhelés ritkán olyan súlyos, mint mitralis szűkület esetén, így jobb szívfél elégtelenséggel sem találkozunk olyan gyakran.

Diagnózis és terápia
Kivizsgálása a többi billentyűbetegséghez hasonlóan történik. A terápia értágító hatású gyógyszerekkel történik, hogy csökkentsük a visszafolyást. Hatástalan kezelés esetén műtét mérlegelendő.