Internetorvos | Koszorúerek

Koszorúér-betegségek

A szív és a koszorúerek

A szív feladata, hogy pumpálja a vért a perifériára, a belső szervek és az izmok felé. A szervezet fizikai és emocionális (érzelmi) terheltsége, az erek állapota, a vérnyomás, stb. határozza meg, hogy ez mekkora munkát is jelent a szívnek. Ennek megfelelően változik a szív oxigén- és tápanyagigénye.
A koszorúserek (coronariak) a főverőérről (aortáról) erednek, feladatuk a szívizom táplálása. A bennük folyó véráramlás szabályozása, - melynek eredménye a coronariak megfelelő tágasságának beállítása - összetett feladat. Könnyen érthető tehát, hogy ezen erek állapota nagyban befolyásolja a szív szöveteinek megfelelő ellátottságát, valamint funkcióját. Megfordítva; a koszorúserek betegségei kóros folyamatokat idéznek elő, amelyek mellkasi fájdalom, infarktus, vagy akár hirtelen szívhalál formájában is jelentkezhetnek.

A coronariabetegségek formái

A fejezet címében szereplő elnevezés heterogén betegségcsoportot takar. A koszorúerek leggyakrabban az érelmeszesedésnek esnek áldozatul. Utóbbi népbetegség, kialakulásának nagyszámú rizikófaktora ismert. Ide tartoznak:

Életkor
Nem - férfiaknál gyakoribb, bár bizonyos életkor után már nincs különbség
Genetika - multifaktoriális meghatározottság
Magas vérnyomás és dohányzás - mindkettő károsítja az érfalat
Elhízás - magas vérzsír értékek, legfőképp a magas koleszterinszint, ennek megfelelően az öröklötten magas koleszterinszinttel élők nagyobb veszélyben vannak.
Cukorbetegség

Az érelmeszesedés során ún. plakkok jönnek létre az ér belső felszínén, melyek előrehaladott állapotban összefolynak, szűkítik az ér belső átmérőjét, így erőteljesen csökkentik a véráramlást. Ezen kívül gyengítik az érfalat, így tágulatok, ún. aneurysma-k jönnek létre, melyek veszélye, hogy megrepedhetnek életveszélyes vérzést okozva, ill. kóros áramlás alakulhat ki. A plakkok megrepedhetnek, bevérezhetnek, vagy a felszínükön a vérlemezkék rövid idő alatt összecsapzódhatnak, - trombus alakul ki, így hirtelen elzáródás jöhet létre, annak súlyos következményeivel.
Számos egyéb betegség létezik, ami a koszorúereket, és így következményesen a szívet érinti, - felsorolásszerűen:

- Erek gyulladásos betegségei
- Fokozott érzékenység érösszehúzódást kiváltó anyagokra, - így nagyfokú tartós összehúzódás, ún. spasmus alakulhat ki, szintén csökkentve a véráramlást.
- Hematológiai betegségek, melyekben fokozott a trombusképződés veszélye
- Előfordulhat traumás eltérés, de orvosi beavatkozás - szívkatéterezés - folyamán is.

Mindezen folyamatok tehát a szív elégtelen vérellátáshoz vezethetnek, így károsodhatnak a szövetek, - ezt, ha hirtelen alakul ki, infarktusnak nevezzük, de krónikusan is létrejöhet. Továbbá károsodhat a pumpafunkció, amely bizonyos határon túl szívelégtelenséget eredményez.

Tünetek

A fenti elváltozások klinikai megjelenése, azaz a beteg panaszai, tünetei ill. az orvos által észlelt elváltozások sokfélék és különböző súlyosságúak.
Mellkasi fájdalom, ún. angina pectoris alakul ki a szívizom oxigénhiányának következtében. Enyhébb esetekben csak terhelésre ? fizikai aktivitás, stressz, izgalom ? jelentkezik, máskor azonban spontán kialakul. Leggyakrabban a mellkas bal oldalán létrejövő, hátba, bal karba sugárzó fájdalomról panaszkodnak a betegek. Az anginás tünetek alatt készített EKG kimutatja a szívizom vérellátási zavarát, a tünetmentes időszakok alatt pedig terheléses EKG vizsgálattal tájékozódhatunk a koszorúerek állapotáról. Pozitív eredmény esetén további kivizsgálás, koszorúérfestés (coronarographia) szükséges.
A betegek ilyen panaszaikkal feltétlen forduljanak orvoshoz. Az angina meghatározásában, súlyosságának megítélésében fontos kérdések:
Mikor jelentkezik? Terhelésre, vagy spontán?
Meddig tart? Hány perc?
Mire múlik? Spontán, vagy gyógyszerre?
Sok beteg - noha koszorúerein szűkület mutatkozik, - nem panaszkodik mellkasi fájdalomra. Ez a jelenség cukorbetegeknél gyakorta előfordul, melynek oka a náluk jellemző perifériás idegi károsodás. Az angina - mint figyelmeztető jel - hiánya veszélyes, mert így előfordulhat, hogy első tünetként szívinfarktus jelentkezik.

A nehézlégzés akut, de tartósan fennálló vérellátási zavar esetén is megjelenhet. A fulladás kezdetben csak terhelésre, később spontán is jelentkezhet.
Krónikus esetben a szívizom progresszív károsodása, és fokozatos funkcióvesztés történik, a betegség szívelégtelenség felé halad.

Kivizsgálás

A betegség teljes körű kivizsgálást igényel, a következő kérdésekre várunk választ:
- Kialakult-e szűkület?
- A szűkület mely ereket érinti és milyen mértékben?
- Milyen mértékű a szívizom károsodása?
- A szív milyen mértékben képes betölteni funkcióját?
- A beteg fizikai terhelhetősége?
- Következményes elváltozások, billentyűbetegségek, ritmuszavarok kialakultak-e?

A kivizsgálás eszközei

Mellkas röntgen
EKG, terheléses EKG
Szívultrahang vizsgálat (ECHO)
Terheléses ECHO
Szívizomscintigraphia
Koszorúérfestés

Kezelés

A terápia az esetek többségében gyógyszeres, akut esetben nitroglicerint adnak koszorúértágító hatása miatt. A szív megterhelésének gyógyszeres csökkentése mérsékli a szívizom oxigénigényét, így enyhíti a tüneteket. A vérlemezkék összecsapzódását megelőzendő aszpirint adunk. A koleszterin alacsony szinten tartásával lassítható az érelmeszesedés folyamata. Természetesen kezelni és lehetőség szerint kerülni kell minden olyan tényezőt, mely a kórfolyamat progressziójért felelőssé tehető.

A szívkatéteres eljárás lehetőséget nyújt a szűkület mechanikai megszűntetésére, ill. ún. stent beültetésével újra átjárhatóvá tehető az elzáródott érszakasz. Végső megoldásként szívsebészeti beavatkozás jön szóba, ahol bypass műtét során az alsó végtagból vett vénával, ill. mellkasi artériával áthidalják az elzáródott koszorúeret.