Internetorvos | Szívelégtelenség

Szívelégtelenség (insufficientia cordis)

A keringési rendszer áttekintése

Az ember keringési rendszerét kis- és nagyvérkör alkotja, melynek központjában a szív áll.

A nagyvérkörben áramló vér a bal kamrából indul ki, ellátja a szerveket - ez az elektronikából ismert párhuzamos kapcsolás analógiájára történik, - majd a jobb pitvarba jut. A vér a szervekig artériákban halad, és jól oxigenizált. A kapillárisok területén történik meg a vér és a szövetek között a tápanyagok, ill. salakanayagok és a gázok cseréje, innentol pedig vénás oldalról beszélünk.

Kisvérkörnek a jobb kamra és a bal pitvar közti szakaszt nevezzük. Itt egyedüli szervként a tüdo található. Ezen rendszer feladata, hogy a tüdoben folyó gázcseréhez eljutassa a nagyvérkörbol származó, széndioxidban gazdag vért, majd az oxigenizált vért továbbítsa a bal szívfélen keresztül a szervek, - azaz ugyancsak a nagy vérkör felé.

A szív megtartott pumpafunkciója, a perifériás erek megfelelo állapota, normális vérnyomás, egészséges szívbillentyuk, stb. mellett az áramlás a szervezet igényeinek megfelelo lesz.

Okok

Sajnos nagy számban fordulnak elo olyan esetek, hogy a szív képtelen a megfelelo perctérfogatot biztosítani, azaz szívelégtelenség jön létre. Kialakulásának sokféle oka ismert, ide tartoznak:
- Szívinfarktus
- A szív vérellátási zavarai
- Billentyűbetegségek
- Ritmuszavarok
- Szívizombetegségek (cardiomyopathiak - CMP)
- Magas vérnyomás
- Másik szívfél elégtelenesége
- Pericardialis tamponad
- Tüdo obstruktív, restriktív betegségei és multiplex tüdoembolizáció
- Stb.

Kórfolyamatok és tünetek

A szívelégtelenség lényegében nem más, mint hogy a szív képtelen a vért a szervezet igényeinek megfeleloen pumpálni. Attól függoen, hogy mely szívfél muködése elégtelen, a kis-, vagy a nagyvérkörben alakul ki pangás.

Ahhoz, hogy a szív fenn tudja tartani az áramlást, értelemszeruen meg is kell telnie vérrel, vagyis minden olyan folyamat, ami gátolja ezt, szintén szívelégtelenséghez vezet. Ezt nevezzük diastoles elégtelenségnek. (A diastole jelenti a szív elernyedt állapotát, - muködésének azon szakaszát, amikor vérrel telik meg.)

A szervezet az elégtelen keringésre idegrendszeri és hormonális változásokkal reagál, azonban ezen regulációs mechanizmusok pozitív hatásukon túl, sajnos ördögi körként (circulus vitiosus) rontják is a beteg állapotát.

A szívelégtelenség klinikai megjelenése egyenesen következik a pangásos jelenségekbol, vagyis, hogy az érintett szívfél mögött pang a vér, elore pedig elégtelen az áramlás.

A bal szívfél érintettsége esetén a kisvérkörben alakul ki pangás, a beteg nehézlégzésre panaszkodik, fullad (dyspnoe). Ez kezdetben csak terhelésre jelentkezik, de késobb spontán is. A páciens fizikai teljesítoképessége csökken, fáradékony. Improduktív köhögés jellemzo. A tüdo szövetei vizenyosek lesznek, súlyosabb esetben a folyadék a léghólyagocskákban is megjelenik, tüdoödéma alakul ki, ami hallgatózással szörtyzörejként ismerheto fel.

Jobb szívfél elégtelenség a nagy vérkörben okoz pangást, ennek megfeleloen szimmetrikus végtagi ödéma alakul ki, májnagyobbodás (hepatomegalia) észlelheto és a betegek arról számolnak be, hogy gyakran járnak ki éjjeli vizelésrol (nycturia). Mellkasi és hasuri folyadékgyülem sem ritka, elobbi miatt szintén jelentkezhet fulladás.

Diagnózis és terápia

A betegek kivizsgálásában fontos szerepet kap a szívultrahang, amivel lehetoség nyílik az áramlások megítélésére, az ejekciós frakció kiszámítására, szívüregek és szívfal, ill- sövény (septum) mérésére, falmozgászavar megállapítására, stb. Természetesen a szívelégtelen beteg kivizsgálása ennél összetettebb.

A kezelésben életmódtanácsok - mint a rendszeres, de mérsékelt fizikai aktivitás, stresszkerülo magatartás, nyugalom, csökkent sóbevitel - és gyógyszeres kezelés szerepel. Elégtelen terápia esetén egyéb lehetoségeket is számításba kell venni, végso esetben szívátültetés jön szóba.