Internetorvos | Térdsérülések

Térdsérülések

A térd felépítése

A térd az emberi szervezet legnagyobb és legbonyolultabb ízülete. A combcsont és a sípcsont megfelelő, porccal fedett végei alkotják. Utóbbi jelenti az ízvápát, előbbi pedig a bele illeszkedő fejet. Felszíneik egyenetlensége miatt van szükség az ún. meniscusokra. Ezek porcszövethez hasonló, félhold, ill. C alakú rostos képződmények. Feladatuk az egyenetlenségek megszüntetése és a csúszássegítő funkció. Mindkét meniscus a sípcsont felső felszínén, az ún. platóján foglal helyet. A belső (medialis) rögzítettebb, így gyakrabban sérül.

Az ízületet bonyolult felépítésű ízületi tok veszi körül. Ezt egy külső rostos és egy belső vékonyabb réteg képezi. Utóbbi termeli az ízületi folyadékot, ami a kitölti az ízületi üreget.

Az ízület bonyolult szalagrendszerrel rendelkezik, melyek nagyfokú stabilitást biztosítanak úgy az állás, mint a mozgások kivitelezése során. Stabilizáló funkciójukon kívül meghatározzák a mozgások irányát, ill. azok tartományát is. Legfontosabb szalagjai a két oldalszalag és a két keresztszalag.
Az ízület mozgásai a hajlítás és feszítés (flexio és extensio), valamint a rotáció, ami csak hajlított térd mellett kivitelezhető.

Sérülések

A legtöbb sérülés hobbisportolás közben alakul ki. Leggyakrabban a szalagok és a meniscusok érintettek.
Az akut szakban a térd megduzzad, fájdalmasan mozgáskorlátozott. Fizikális vizsgálattal ilyenkor csak korlátozott mértékben nyerhető információ.

Amikor a duzzanat csökken, a fizikális vizsgálat viszonylag jó támpontot nyújt abban, hogy mely szalag, szalagok sérülhettek. Ún. asztalfiók-tünet váltható ki a keresztszalagok sérülésekor, oldalszalag érintettség esetén pedig a térd oldal irányban nagyobb szögben nyílik, a térdet lötyögősnek mondjuk. A szalagsérülések így érthetően instabillá teszik a térdet, ami a továbbiakban nagyobb a rizikó egy újabb sérülésre.

A meniscussérülések leggyakoribb mechanizmusa, hogy rögzített lábszár mellett végez a térd rotációs mozgást, és az így keletkező nyíróerő elszakítja a meniscust. A folyamat nagy fajdalommal jár. A kiszakadt rész mozgás közben becsípődhet, az ízület elakadhat. Előfordul, hogy a sérülés alkalmával vérzés keletkezik az ízületi üregben, és fájdalmasan feszülő duzzanat alakul ki. Fizikális vizsgálat alkalmával az ízrések mentén észlelhető - mozgások során vándorló - fájdalom.

Diagnózis

A kórisme felállításában fizikális vizsgálat és képalkotó eljárások használatosak. Előbbi esetén - a szerzőikről elnevezett - jól bevált műfogásokat alkalmazva tájékozódunk.

Mivel a sérülés leggyakrabban a lágyrészeket érinti, a röntgenfelvétel nem informatív, és MR vizsgálatra van szükség. Az eljárás a magas protonsűrűségű területeket képes megjeleníteni, erős mágneses térben, rádióhullámok segítségével végzik. A felvételeken jól kivehetőek a szalagok, ill. a meniscusok eltérései, szakadásaik, ödémás duzzanatuk, stb.

Szintén diagnosztikus, de terápiás beavatkozásra is alkalmas módszer az arthroscopia. Ez lényegében egy műtéti eljárás, mely során az ízület feltárása nélkül tájékozódhatunk a szalagok, meniscusok és a porcfelszínek állapotáról. A műtétet altatásban, vagy gerincközeli érzéstelenítésben végzik. Lehetőség nyílik a szakadt meniscusrészek eltávolítására, az ízületi porc egyenetlenségeinek csökkentésére, stb.

Kezelés

A sérült ízületet nyugalomba helyezzük, hűtő borogatást és fájdalomcsillapító terápiát alkalmazunk. Súlyosabb esetben szóba jön az ízület punkciója, és az ízületi folyadék, esetleg vér lecsapolása. A folyadékkal távozó gyulladásos anyagok és a feszülés megszüntetése enyhíti a beteg panaszait.
Amennyiben műtétre kerül sor, az leggyakrabban a feljebb ismertetett arthroscopos beavatkozással történik.

Az első keresztszalag szakadásának megoldására fejlesztették ki az ún. BTB-plasztikát, mely szintén nem igényel nyílt műtétet. Az eljárás lényege, hogy az elszakadt keresztszalagot egy . a térdkalács és a sípcsont között húzódó . szalaggal, ill. annak egy részével pótoljuk.
A kezelés fontos része a műtet követő rehabilitáció; a fokozatosan kialakított terhelés, gyógytorna. A combfeszítő izmok megerősítése stabilizálni képes a szalagok megnyúlása révén bizonytalanná vált térdet.
Számos törekvés irányul az elveszett porcszövet pótlásának megoldására, az eredmények pedig biztatóak.